Imre Lukinich (ur. 1880, zm. 16 maja 1950) – węgierski historyk.

Imre Lukinich

Życiorys edytuj

Absolwent uniwersytetu w Cluj. Od 1912 roku uczył w Budapeszcie. W latach 1924-29 był dyrektorem Węgierskiej Biblioteki Narodowej. W okresie 1929-1949 profesor historii Europy Wschodniej na Uniwersytecie w Budapeszcie. Członek Węgierskiej Akademii Nauk (w latach 1938-1946 prezes).

Wybrane publikacje edytuj

  • II. Sylvester pápa, Kolozsvár 1901.
  • Meander Protector történeti művének fennmaradt töredékei, 1905.
  • I. Rákóczy György és a lengyel királyság, 1907.
  • Keresdi báró Bethlen Ferenc 1601-1653, 1908.
  • Az erdélyi fejedelmi cím kialakulása, 1913.
  • Bethlen Farkas történeti műve keresdi kiadásához. Magy Könyvszemle, 1913.
  • Erdély területi változásai a török hódítás korában 1541-1711, 1918.
  • A Magyar Történelmi Társulat története 1867-1917, 1918.
  • Auer János Ferdinánd… naplója 1664, 1923.
  • A szatmári béke története és okirattára, 1925.
  • A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar történettudomány, Budapest 1926.
  • A bethleni gróf Bethlen család története, Budapest 1927.
  • Les éditions des sources de l'histoire Hongroise 1854-1930, Budapest 1931.
  • Az egyetem alapításának története – Az egyetem alapítására vonatkozó hivatalos iratok a cseh hatóságoknak adatván át, azok hiányában jelen összefoglaló füzetben kívántuk az egyetem alapításának történetét megörökíteni, Pécs 1933.
  • Rákóczi Julianna házassága, 1933.
  • A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága másolat- és kéziratgyűjteményének ismertetése, 1935.
  • A lengyel kérdés és a magyar kormány 1914-1917, Budapest 1939.
  • II. Rákóczi Ferenc felségárulási perének története és oklevéltára, t. I-V, Budapest 1937-1943.
  • Eötvös József báró, Naplójegyzetek-gondolatok 1864-1868, 1941.
  • A podmanyini Podmaniczky-család története, 1943.

Wybrane publikacje w języku polskim edytuj

  • Stefan Batory, książę siedmiogrodzki, Kraków 1934.
  • Stanowisko rządu węgierskiego wobec kwestii polskiej w pierwszych latach wojny światowej, Lwów 1938.
  • Dzieje Węgier w szkicach biograficznych, z węg. przeł. Zbigniew Kościuszko, Budapest: G. Vajna 1939?.

Bibliografia edytuj